reklám ;-)
UltraWhitening NaturalCleanPro
Végül a legegyszerűbb megoldás, hogy egyszerűen kitalálok egy jól hangzó nevet a termékem működési technológiájára. Lehet, hogy tudományosan teljesen értelmezhetetlen az, hogy intelligens formula, időkapszula vagy aktív gyöngy technológia – na bumm, ha én ezt a nevet adtam neki, és védjegyeztettem is, akkor használhatom. A lényeg, hogy a fogyasztóban azt az érzetet keltse, hogy ez valami nagyon tudományos, nagyon csúcstechnológiás, tehát neki nagyon jó lesz, ha megveszi.
Külön művészet olyan, angolosan-latinosan hangzó fantázianeveket kiötleni, amelyek a megfelelő üzenetet sugallják a vásárlónak. Ha kicsit odafigyelünk, egész szótárat állíthatunk össze ilyen szavakból. Olyan rövid és egyszerű szavakkal kell dolgozni, amelyeknek a jelentése azok előtt is ismert (vagy legalábbis dereng nekik valami), akik nem tudnak se angolul, se latinul.
Kell pár előtag, ami általános profizmusra, jó minőségre utaló jelentést hordoz (mint mondjuk Pro, Ultra, Special vagy Natural), és néhány olyan, ami speciálisan a termékünkkel kapcsolatos pozitív tulajdonságokra utal; mondjuk, egy fogkrémnél a tisztaságot jelentő Clean vagy a fehéret jelentő White. És készen vagyunk, már lehet is hirdetni, hogy a fogkrémünk az UltraWhitening NaturalCleanPro technológiát használja.
Szabad ilyet?
A reklámetikai káoszban Dr. Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség főtitkára segített eligazodni. A magyar reklámtörvény természetesen tiltja a megtévesztő reklámot, de nem határozza meg általánosan, hogy mi számít megtévesztésnek. Így minden egyes gyanús esetben egyenként vizsgálódik és dönt a Gazdasági Versenyhivatal vagy a fogyasztóvédelem.
A Magyar Reklámetikai Kódex már sokkal több konkrétumot említ, és kitér arra is, ha a hirdetés valós információkat megtévesztő módon közöl. Ami minket érint, az a 10. cikkely második pontja, ami kimondja, hogy „megtévesztésre alkalmas a reklám, ha az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztót megtéveszti vagy megtévesztheti.” Vagyis nem várhatjuk el a vásárlótól, hogy otthon legyen a molekuláris biológiában, vagy tudja, mi az az intelligens liposzóma.
(A liposzóma egyébként nem intelligens, és a közhiedelemmel ellentétben nem is hatóanyag, hanem közvetítő módszer: mikroméretű zsírgolyó vizes maggal a közepén, ami a hatóanyagot tartalmazza. 1961-ben fedezte fel egy brit biológus, a gyógyszeripar a hetvenes, akozmetikai ipar a nyolcvanas évek óta használja a hatóanyagok célba juttatására.)
A tudományos szakkifejezések használatát reklámokban külön is tárgyalja az etikai kódex, meglehetősen egyértelműen: „Tilos a reklámban tudományos szakkifejezések, szavak alkalmazásával, valótlanul azt sugallni, hogy a reklámállítás tudományosan megalapozott. Az áltudományos vagy értelemzavaró szóhasználatot kerülni kell.”
Az elvi lehetőség tehát megvan a tudományos szakkifejezésekkel visszaélő reklámok vizsgálatára, foglalta össze kérdésünkre a reklámszövetség álláspontját a főtitkár. Az MRSZ etikai bizottságához azonban még soha nem érkezett ilyen jellegű panasz. Ez annak tükrében, hogy a magyar fogyasztóvédelemhez negyedévente tízezerpanasz érkezik (vagyis kimondottan szeretünk panaszkodni, és kiállni a fogyasztói jogaink mellett), azt jelenti, hogy már senkit sem vernek át az aktireguláriszok és intelligens mosóporok; itt az ideje, hogy a marketingesek kitaláljanak valami újat.
- hancu, index.hu